Audax Ingatlankezelő Társasház Képviselet

Referenciák

Csángó utca 20/A Társasház

Jéggyár 4-12 Társasház

Babér 27-29 Társasház

Futársarok Társasház

Fibéta Társasház

Béke 110-116 Társasház

Letölhető dokumentumok

A BKK visszavonta újlipótvárosi forgalomcsillapítási javaslatát	2020-10-01 16:34

A Fővárosi Önkormányzat kezdeményezte, hogy egy mintaprojekt során ideiglenes, kis léptékű beruházásokkal csökkenjen az átmenő autós forgalom Újlipótvárosban. A kezdeményezésre a BKK javaslatot készített, melyet önkormányzatunk lakossági véleményezésre bocsájtott, megkeresett társasházi közös képviselőket, civil és szakmai szervezeteket. A beérkezett véleményeket összegezve módosítási javaslatokat tett az önkormányzat a BKK részére. A BKK a javaslatok meghallgatása után úgy döntött, visszavonja javaslatát. A XIII. Kerületi Önkormányzat ahogy eddig, úgy ez után is támogatja az újlipótvárosi átmenő forgalom csökkentését, a gyalogos és a kerékpáros közlekedési lehetőségek bővítését. Önkormányzatunk régóta tesz intézkedéseket annak érdekében, hogy forgalomszabályozással, közterületek humanizálásával enyhítse a meglévő feszültségeket. A teljesség igénye nélkül az utóbbi évek néhány intézkedése: Pozsonyi út déli végén a Jászai Mari tér irányába a járműforgalom tiltása, ezzel az átmenő forgalom jelentős csökkentése, járdák zöldítése, a közterületek humanizálása a Hollán Ernő utca déli szakaszán az autóforgalom megszüntetése, sétálóutca kialakítása a Ruttkai Éva park kialakítása, a korábbi garázssor helyén park létrehozása a Ditrói Mór utcában az autóforgalom megszüntetése, sétálóutca kialakítása egyirányúsítások, pályázati rendszer működtetése, ,,Tiszta utca, rendes ház" pályázat várakozási övezet folyamatos bővítése, ,,matricáért garázs" projekt, SMART parkolás pilotprojekt, épülettömbökön belüli mélygarázsok létesítésére tanulmánytervek készítése (Palatinus házak, Pannónia - Balzac - Tátra - Csanády, közterületi mélygarázs építéséhez pályázatok kiírása), járdán való parkolás megszüntetése több utcában (pl. Pozsonyi út, Hollán Ernő utca) kerékpáros közlekedési infrastruktúra fejlesztése, köztisztaság javítása érdekében tett intézkedések, újlipótvárosi mobilitási terv kidolgozása, bevezetése, ennek részeként legfontosabb intézkedésként a Tempo 30 zóna bevezetése a forgalomcsillapítás és a közlekedésbiztonság javítása érdekében. A tömegközlekedéssel terhelt utakon ugyancsak kezdeményeztük a 30-as sebességkorlátozás bevezetését a forgalomtechnikáért felelős fővárosi társaságnál, mely 40 km/h-ban maximalizálta a sebességet az érintett utakon sebességcsillapító kiemelések építése a kereszteződésekben parkolásgátló oszlopok telepítése több, mint 100 kerékpártámasz kihelyezése A fenti intézkedések csökkentették a feszültséget, de a parkolóhely hiánya és a forgalomnövekedés továbbra is jellemző. Újlipótvárosban a honos gépjárművek száma 10 000 felett van, miközben a közterületi parkolóhelyeké 6450. A BKK által készített újlipótvárosi mintaprojekt javaslat két célt fogalmaz meg. Az egyik az egyéni átmenő gépjárműforgalom csökkentése, a másik az autóparkolás dominálta közterületek átrendezése. A mintaprojekt céljaival egyetértettünk. A BKK által készített javaslatot társadalmi vitára bocsátottuk. A kérdőívet a 2020. szeptember 1-15. közötti időszakban volt lehetőség kitölteni. Közel 1000 szöveges vélemény és több, mint 2000 szavazat érkezett. A mintaprojekt megvalósítását támogató és ellenző szavazatok száma közel azonos volt. A társadalmi egyeztetés keretében beérkezett vélemények és a szakmai, civil szervezetek ajánlásai alapján a terv módosítását kezdeményeztük az alábbi szempontok figyelembevételével: nem támogatjuk a Katona József utca, Borbély utca, Kádár utca forgalmi rendjének megváltoztatását, nem támogatjuk a parkolóhelyek számának jelentős csökkentését, nem támogatjuk a Pozsonyi út kétszeri megtörését, javasoljuk újragondolni a Pozsonyi út - Victor Hugo utca kereszteződés forgalmi rendjének módosítását, a Fővárosi Önkormányzat vizsgálja meg az átmenő forgalom kizárásának lehetőségét Újlipótváros északi és déli, illetve keleti és nyugati határán, figyelembe véve a Nyugati téri felüljáró tervezett elbontását is. javasoljuk felülvizsgálni azt, hogyan tárható fel a Hegedüs Gyula utca, illetve a Pannónia utca Radnóti-Balzac utcák közötti szakaszai, a tesztüzem bevezetése előtt és a bevezetést követő 1 hónap után a Fővárosi Önkormányzat végezzen forgalomszámlálást és levegőminőség mérést a változtatással érintett terület több pontján, legalább 5 helyszínen, azokon a mellékutcákon is, melyekre a Pannónia utca és a Hegedűs Gyula utca forgalmát elvezeti (Radnóti utca, Balzac utca, Kresz Géza utca) a tesztüzem előtt és után a BKV vizsgálja az érintett területen áthaladó tömegközlekedési eszközök kihasználtságát, a Fővárosi Önkormányzat vizsgálja meg az észak-déli irányú forgalom megtörése céljából létrehozott szuperblokk (Hegedűs Gyula utca és Pannónia utca) északabbra történő helyezését, a tesztüzem alatt folyamatos monitoring készüljön, beleértve Újlipótváros környezetében gyakorolt forgalmi hatásokról (Váci út, Carl Lutz rakpart, Újpesti rakpart), valamint Újlipótvároson belül azokat az utcákat, melyekre a forgalmat terelik a Hegedűs Gyula és a Pannónia utcáról (Kresz Géza utca, Balzac utca, Radnóti Miklós utca), a tesztüzem alatt lehetőséget kell biztosítani a lakossági vélemények, észrevételek folyamatos fogadására, planténeres növények telepítését nem javasoljuk, annak negatív köztisztasági hatása miatt, a Fővárosi Önkormányzat és a BKK Zrt. a VII. kerületben bevezetett forgalomcsillapítási projekt során szerzett tapasztalatokat is vegye figyelembe a módosítások során, a tesztüzem kezdetét a kivitelezéshez és a lakossági tájékoztatásokhoz szükséges időtartamok figyelembevételével határozzuk meg, a tesztüzem tartama 3 hónap legyen, a tesztüzem befejezését követően a tapasztalatok és vélemények összegzése alapján javaslat készüljön arról, hogy a változtatások érvényben maradjanak, vagy az eredeti állapot kerüljön visszaállításra, Önkormányzatunk kezdeményezte, hogy a fenti szempontok alapján a BKK készítsen módosított terveket, azonban a BKK úgy döntött, hogy visszavonja forgalomcsillapítási javaslatát, nem módosítja és dolgozza át azt a lakossági véleményezés alapján beérkezett javaslatok figyelembevételével. Forrás:budapest13.hu



Nyaral még az ingatlanpiac?	2015-08-21 23:46

Az ingatlanpiac egy hosszabb mélypont után több elemző és az ingatlanközvetítők általános közvéleménye szerint fellendülni látszik. Az elmúlt évtizedekben a leginkább az jellemezte ezt a szférát, hogy tőke és hitellehetőségek hiányában állóvízzé alakult, a ,,beragadt" ingatlanokat próbáltak egyre olcsóbban értékesíteni, ezáltal az ingatlanárak gyakorlatilag napról napra csökkentek. Ez a regresszív folyamat körülbelül 2000-ben kezdődött, és 2008-ban egy éles további zuhanás mutatkozott, melynek a mélypontja 2012 és 2013 közé tehető. Az első nagy, pozitív fordulat 2014-ben volt, az ingatlanpiac értékesítési szférájában megtört a csend. Az idei évben pedig az első féléves adatok szerint is javulni látszódik az éveken át tartó kedvezőtlen helyzet. Trendek Az építési ,,kedv" sokat változott az elmúlt évtizedekben, ez egyrészt annak köszönhető, hogy általánosságban kedvezőtlenebbek lettek a rendszerváltozáshoz képest a lakásépítési konstrukciók, drágábbá vált arányaiban az építőanyag, a porták pedig a zártkertekből folyamatosan belterületté nyilvánítás miatt csillagászati áron kaphatók. Az építési engedélyek száma az előző évtizedhez képest 2010-ben drasztikusan csökkenni kezdett, a 2013-as évben volt a mélyponton, a tavalyi mutatók szerint már vége a válságnak, az emelkedés lassan beindult. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen ebben az évben májusig 1.107.629 új épületre adtak ki építési engedélyt, míg tavaly ugyanebben az időszakban csak 1.050.979 volt ez a szám, vagyis majdnem 57 ezerrel többen döntöttek az építkezés mellett. A július 1-tól hatályba lépő új konstrukciót nyújtó Családok Otthonteremtési Kedvezménye sokakban a várt fellendülés alapjaként él. Talán emiatt is alakulhatott úgy, hogy az első negyedévben 7%-kal kevesebb lakás épült fel, sokan a támogatás igénylési kezdetére halasztották a hitelkérelmet. Budapesti viszonylatban is jól érzékelhető az arány, ami országos szintre is kivetíthető: májusig bezárólag csak Budapesten 720 új építési engedélyt adtak ki, míg épület csak 516 készült el. Az elmúlt 15 évben a lakáscélú hitelek száma is a válság előszelét és nyomait viselte, a fenti ábra a legjelentősebb fordulópontokat jeleníti meg, melyből követhető a változás iránya. A 2000-s évek elején még az építés volt a családok számára az otthonteremtés legjellemzőbb formája, míg ez az arány 2014-re átalakult főként a használt lakások vásárlásába. A 2012-es év volt az egyedüli ebben az elmúlt másfél évtizedben az, amikor a legnagyobb százalékban a hitelkiváltás volt a lakáscélú költés leggyakoribb formája. A 2013 januártól életbe lépett hitelfelvétel könnyítését támogató változtatások beérési szakaszában a lassú emelkedés elkezdődött. Csökken a futamidő A 2000-s évek elején átlagosan új építés és új lakás vásárlása esetén a futamidő kicsivel több, mint 12 év volt, a használt lakás vásárlásáé pedig 8-9 év, majd ez rohamosan növekedett a válság felé közelítve egészen addig, hogy új építés és lakás vásárlás esetén 18 évre, míg használt lakás esetén majdnem 16 évre tolódott ki a hitel lejárat. A 2013-as év sok szempontból volt a valódi mélypont, többek között az engedélyezett lakáshitelek a 2008-as nagy törés után még jelentősen lecsökkentek. Míg 2008-ban 145 504 engedélyezett lakáshitel-engedélyt adtak ki, 2009-re ez a szám csak 55 950 volt, ami 2013-ban egészen 40 663-ig süllyedt. Ez a helyzet a tavalyi éves adatok szerint már javulni látszódik, a KSH adatai szerint 53 664 volt, az első féléves adatok pedig további növekedést jeleznek. A családok Otthonteremtési kedvezménye, a 2013 januárjától életbe lépett hitelfelvétel könnyítését támogató változtatások beérési szakaszában a lassú emelkedés tehát elkezdődött. Nő a vételár Az ingatlanok értéke a statisztikák szerint a 2013-as mélypont után erős javulást mutat, Budapest legtöbb kerületében például átlagosan 60-80 ezer Forinttal került többe egy négyzetméter (pl.: XIII., XIV.), ettől csak néhány kerület tér el, ahol ez alatt marad 20-30 ezer Forintos drágulással (pl.: II. kerület: 428 527 Ft→ 468 006 Ft, XIX. kerület: 209 705 Ft→ 244 937 Ft). Vannak kerületek, ahol átlagon felüli a javulás mértéke (pl.: I. kerület: 368 258 Ft→ 461 728 Ft, IX. kerület: 276 440 Ft→ 361 594 Ft, V. kerület: 393 012→ 586 117, VI. kerület: 305 520 Ft→ 433 938 Ft, XI. kerület: 337 882 Ft→ 425 566, XII. kerület: 409 442 Ft→ 502 025). Vidéken az emelkedés jóval kisebb intenzitású, itt a legtöbb városban csak 10-30 ezer Forintos a drágulás figyelhető meg. A debreceni ingatlanok átlagos négyzetméterára jelenleg 204 702 forint, amely a vidéki nagyobb megyeszékhelyek között a felső árkategóriába tartozik Győrrel (267 210 Ft/m2) és Kecskeméttel (230 132 Ft/m2). Az alacsonyabb árkategóriába sorolható többek között Szeged (196 455 Ft/m2), Pécs (191 813 Ft/m2), Nyíregyháza (185 417 Ft/m2) és Miskolc (148 367 Ft/m2). Forrás: www.ingatlannet.hu



Rezsicsökkentés a Társasházakra nézve.	2014-01-28 14:02

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43/A. új bekezdése arról rendelkezik, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság a rezsicsökkentések végrehajtásáról tájékoztatja a tulajdonosokat és minden hónap 15. napjáig jól látható helyen a közös területen el kell helyezni az erről szóló írásos anyagot költségnemenkénti bontásban. Vagyis külön fel kell tüntetni az áram, az esetlegesen közösen használt gáz, valamint a víz- és csatornadíj és szemétszállítási díj számláján feltüntetett megtakarítási összeget. Első ízben 2014. február 15-ig kell elkészíteni a 2013. január 1-től bevezetett rezsicsökkentéseket - a bevezetésük feltüntetése mellett - és a kapott összeget a külön tulajdonú lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre le kell bontani költségnem szerint és összesítve. A következő hónapok 15. napjáig az alapadatokhoz mindig hozzá kell adni a közben beérkező számlák alapján a csökkentés összegét. Ezek a feladatok - természetesen munkaidő ráfordítása mellett - elvégezhetők és az éves beszámolónál kötelezően felhasználandók. Az éves összes megtakarítás összegét a beszámoló közgyűlésen egyértelműen ki kell emelni és a döntésre a tulajdonosok részére határozati formában meg kell fogalmazni. FONTOS!!! A közös költség összegét törvényi előírás szerint sem kell 20 %-kal, vagy bármilyen százalékkal csökkenteni! A rendelkezés szerint csak egyértelműen ki kell mutatni a megtakarítást, majd annak felhasználásáról vagy visszafizetéséről a tulajdonosi közgyűlés jogosult dönteni. A közös képviselők, vagy az intéző bizottságok nincsenek felhatalmazva arra, hogy a közgyűlés által megállapított közös költség mértékét megváltoztassák, arra kizárólag a tulajdonosok közgyűlése hozhat döntést. Természetesen az éves beszámoló előterjesztésekor a megtakarítás felhasználására különböző variácókat kell a tulajdonosok elé terjeszteni: visszafizetik, a közös költség mértékét csökkentik, vagy a szükséges beruházásokat, felújításokat végeztetik el belőle. Dönthetnek arról is, hogy a fennálló hátralékok behajtásának költségeit fedezik belőle és ennek nyomán befolyó összegeket használják fel karbantartásra stb. Arról viszont nem dönthet a közgyűlés, hogy nem kívánják a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítését, mivel a törvényi rendelkezést nem írhatja felül a közgyűlési határozat. A rendelkezések közül a legfájóbb, hogy a törvény lehetőséget biztosít a Fogyasztóvédelmi hatóságnak, hogy amennyiben bejelentést kapnak arról, hogy valamelyik közös képviselő nem tesz eleget a törvény előírásnak, azzal szemben bírságot szabhatnak ki. Erre figyelemmel minden érintettnek ki kell dolgoznia egy olyan tervet, amellyel a leghatékonyabban és a legbiztonságosabban tudja megoldani a tájékoztatást és azt bizonyítani is tudja. "THT"



Termosztatikus szelep helyes használata.	2012-12-05 16:51

A termosztatikus radiátorszelep működése: A rendszer működése során a szelepen lévő termofej (szabályozó) addig engedi a fűtővizet a fűtőtestbe, amíg a helyiség hőmérséklete el nem éri a termofej beállításának megfelelő értéket. Ezt követően automatikusan zárja a fűtővíz útját. Amennyiben ugyanezen állásban a szoba levegőjének hőmérséklete a beállított érték alá csökken, a szelep újra nyit, és a radiátor felmelegszik. A helyiség hőmérsékletének beállítása: A kívánt hőmérséklet a termofej megfelelő helyzetbe történő fordításával állítható be. A termofej jobbra fordításával (zárásával) alacsonyabb, míg a balra fordításával (nyitásával) magasabb hőmérséklet állítható be. Egy adott termofej álláshoz tartozó hőmérséklet az állítást követő 1-2 óra elteltével a helyiség hőmérsékletének mérésével határozható meg. A hőmérséklet igény szerint a termofej fordításával korrigálható. Ha a radiátort hidegnek érezzük, de a helyiség hőmérséklete a beállított értéken van, nem kell aggódnunk, a termoszelep megfelelően működik. A termoszelep nem igényel karbantartást. Jó tanács: A helyiség hőmérsékletét minden esetben szobai hőmérővel ellenőrizzék, és annak megfelelően szabályozzák a kívánt hőmérsékletet! Fontos, hogy a radiátor szelepeken feltüntetett felső hőmérsékleti értékeket az üzemviteli megállapodásban foglalt épület átlagos fűtöttségi paraméterek befolyásolják, az üzemviteli megállapodások alapján általában lefelé. Miért hűl ki a radiátor? A termosztatikus szelepek működésük során folyamatos szabályozást végeznek. Amikor a helyiség hőmérséklete eléri az előre beállított értéket a radiátor kihűl. Ez az állapot addig tart, amíg a helyiség hőmérséklete a beállított hőfok alá nem esik. Amint ez bekövetkezik, a szelep újra nyitni kezd, és a radiátor felmelegszik. Ha úgy érezzük, hogy nem megfelelő a helyiség hőmérséklete, állítsuk magasabb értékre a szelepet. A fűtés ellenőrzéséhez használjunk szobahőmérőt. A fűtés állapotáról soha ne a radiátor hőmérsékletének ellenőrzésével bizonyosodjunk meg! Miért hideg a radiátor, ha a szelep maximumon áll? Ha a szoba hőmérséklete magasabb, mint a beállított érték, vagy a szelep meghibásodott, ezt a jelenséget tapasztalhatjuk. A szoba hőmérsékletét ellenőrizzük egy szobahőmérővel, így az első lehetőséget mindjárt kizárhatjuk vagy megerősíthetjük. A maximum értékre vonatkozó hőmérsékletet a termosztatikus szelep leírásából állapíthatjuk meg. Ha az első lehetőséget kizártuk, úgy a szelepleragadás jelenségével állunk szemben. Ilyen esetben kérjük szakember segítségét. Miért meleg a radiátor, ha a szelep minimumon áll? Ezt a jelenséget több tényező is okozhatja. Elsősorban ellenőrizzük, hogy a szelep teljesen elzárható-e. Ha igen, akkor ellenőrizzük, hogy a radiátor alsó vagy ellentétes oldali elzáróját is elzártuk-e. Ha a radiátor teljesen kizárható és a jelenség még mindig fennáll, szelepfennakadásról beszélhetünk. A forgalomban lévő termosztatikus szelepek egyes típusait a termosztatikus fej segítségével nem zárhatjuk el teljesen. Ennek oka elsősorban a fagyvédelem, és az erre vonatkozó információkat a szelep leírásából megtudhatjuk. Ha ilyen szelepet használunk, akkor a megfelelő célszerszám segítsége nélkül nem tudjuk teljesen elzárni a radiátorunkat. Ha a szelep teljesen elzárható és elzárt állapotában a radiátor meleg, ellenőriznünk kell, hogy a másik elzáró szelep vagy golyóscsap elzárt állapotban van-e. Ha nem, akkor zárjuk el, ha nincs ilyen, akkor a radiátort nem lehet a fűtési körből kizárni, így a visszamelegedés lehetősége mindig fennáll. Ilyen esetben általában langyos, ritkábban meleg lehet a radiátor, ha viszont forró, máshol kell a hibát keresni. Ha elzárt szelepek mellett meleg vagy forró a radiátor, szelepfennakadással van dolgunk. Miért nem nyit a szelep? Ha a szeleptányér leragad, a szelep nem tud kinyitni. Ilyen esetben hiába tekerjük a termofejet maximum állásba, a radiátor nem melegszik fel. A szeleptányér leragadását általában az okozza, hogy a fűtési időszak végeztével nem csavarjuk maximum állásba. Ilyenkor az történik, hogy a nyári napsütés hatására felmelegedett szobahőmérsékletet a beállított értékhez képest túl melegnek érzékeli és zárni kezd. Minél alacsonyabb a szelep beállított értéke, annál alacsonyabb hőmérséklet előidézheti ezt a jelenséget. Egy hónapokon át lezárt szelep bizony leragadhat, és ezt csak a fűtés indulása után vesszük észre. Javítása viszonylag egyszerű, de ha idő közben a tömítés tönkrement, akkor annak cseréjére is szükség lehet. Ehhez kérje szakember segítségét. Fontos tehát, hogy a szelepeket a fűtési időszak végén állítsuk maximum állásba, ezzel sok bosszúságtól és felesleges költségektől kíméljük meg magunkat. Miért nem zár a szelep? Ha a helyiség hőmérséklete elérte a beállított hőfokot, és ennek ellenére a szelep nem zár le, feltételezhetjük, hogy fennakadt, vagy a tömítő gyűrű sérült meg. A fűtővízben keringő hordalékanyagok könnyen a szeleptányér alá szorulhatnak. Ilyenkor a szelep nem tud lezárni. Ezt a hibát kezdeti stádiumban orvosolhatjuk oly módon, hogy a szelepet kinyitjuk a maximum állásig, majd pár perc elteltével visszazárjuk. Ezt a mozdulatsort - amennyire lehetséges - gyorsan végezzük, és egymás után többször is ismételjük meg. Ha ez a módszer nem oldja meg a problémánkat, úgy feltételezhetjük, hogy a szeleptányér alá szorult szennyeződés tönkretette a gumitömítést. A jobb minőségű szelepek betétje cserélhető, így a javítás viszonylag gyorsan és koszmentesen elvégezhető, ellenkező esetben szelepcsere szükséges. Mindkét esetben kérje szakember segítségét! Éjszakai fűtéscsökkentés: Energiamegtakarítás céljából célszerű éjszakára csökkenteni a fűtést a termofej kisebb értékre állításával. Szellőztetés: Erre az időre a szelepet le kell csavarni a * jelig (különben érzékeli az ablakon beáramló hideg levegőt, kinyitja a termosztátot és elkezd nagyon fűteni). A legtöbb hőenergia akkor fogy, ha résnyire nyitva hagyják az ablakot, és nem csavarják le (jobbra) a szelepet a csillagállásig. A szellőztetés befejezése után vissza kell / lehet állítani a szelepet az eredeti állapotba.



Mi az energiatanúsítvány?	2012-03-22 14:11

Az épületek energiafelhasználása különösen fontos helyet foglal el az ország gazdasági mérlegében és a családok pénztárcájának alakulásában. Az energiapazarlás, a hihetetlen fűtési- és elektromos áram költségek, az energiaárak folyamatos, drasztikus növekedése, a környezetszennyezés fokozódása a legfelsőbb szinten is beavatkozásra késztette a döntéshozókat. Ezért 2002-ben az Európai Únió is direktívában írta elő új, magasabb követelmények bevezetését, új számítási módszerek kidolgozását, így az energiafogyasztás és környezetszennyezés csökkentését. A Magyar Köztársaság kormánya a fentiek alapján két alapvető jogszabályt alkotott: az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM, rendeletet, amely a számítási módszereket egységesítette, és az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletet, amely pedig a energetikai tanúsítás módszereit rendezte egységes szerkezetbe. Az energetikai tanúsítvány az az új közokirat, amely megmutatja az épület energiafelhasználásának hatékonyságát. 2009. január 1. napját követően a 176/2008 (XII.31.) Korm. rendelet hatálybalépésének köszönhetően minden ezt követően indult építésügyi engedélyeztetési eljárásban kiadott, jogerős és végrehajtható építési engedéllyel megvalósuló új épület építésekor - legkésőbb a használatbavételi engedély benyújtásáig - el kell készíttetni az épület energetikai tanúsítványát. Kötelező az energetikai tanúsítvány (közismertebb nevén épületzöldkártya) elkészítése meglévő épület tulajdonjogának átruházása, illetőleg egy évet meghaladó időtartamú bérbeadása esetén is. A Korm. rendeletet a "Letölthető dokumentumoknál" találja.



Energiatakarékos ventilátor a szellőztetésben	2011-05-10 12:24

Amíg a régi, az épületekkel egyidős tetőventilátorok magas energiafogyasztása (370Wh/db) jelentősen megnöveli az épület üzemeltetési költségét, a modern Aereco - VBP szellőztető ventilátorok (15Wh/db) működéséhez elegendő 12 V egyenfeszültség. A VBP műszaki jellemzőiből adóan kisebb átalakításokkal, egyszerűen építhető ki a szabályozott, alacsony üzemletetési költségű szellőzési rendszer.Mérési és számítási adatok bizonyítják, hogy a korábbi üzemelési költségek mintegy 80%-kal csökkenthetők.A rendszer energiaellátása napelemekkel is megoldható, ezáltal a korábbi energiaszükséglet már 90-93%-a megtakarítható. Nekünk, mint a társasház kezelőjének , fontos az általunk üzemeltetett épület költséghatékony működése!



Hulladékgyűjtés Okosan!	2010-09-16 19:40

A különböző méretű PET palackokat nagy mértékben használjuk. Méreteik miatt a palack kiürülése után a raktározásuk komoly gondokat jelent. A deformáció segítségével jelentős helymegtakarítást érhetünk el a használt PET palackok raktározása terén. A kézzel vagy rátaposással történő összenyomásuk nem éppen kényelmes feladat. Az Ecopress PET-palack prés jól alkalmazható a háztartásokban, társasházak szeméttárolójában, céges konyhákban, kantinokban vagy étkezdékben.

Eladó ingatlanok